1940 - napjainkig

A II. világháború hozadékaként Észak-Erdélyt – és így Kolozsvárt is – visszacsatolják Romániához a szovjet nyomásra.
Ebben az időben három országos fontosságú intézményt szükséges kiemelnünk: a Bolyai Tudományegyetemet, a Művészeti Főiskolát és a kolozsvári Operát, melyek önálló magyar intézmények a II. világháborút követően. A Petru Groza-féle kormány 1947-es határozata alapján önálló magyar intézménnyé vált operánk ekkor még Népoperaként volt ismert. Rónay Antal, Kallós József, majd Szinberger Sándor igazgatásának köszönhetően a nehéz körülmények ellenére valós operarepertoárja marad, ahol a legjelentősebb magyar és külföldi művek is feldolgozásra kerülnek. Ebben az időszakban újra a nagy operák és a balettek válnak meghatározó műfajjá, viszont ez idővel alakul. A kolozsvári társadalmi rétegek összetétele folyamatosan változik, az értelmiségi réteg jelentős része elvándorol, és vidékről sok magyar lakos telepedik be a városba az erőszakos iparosítás miatt. Így nem is csoda, hogy a műsorpolitika változik, a 60-70-es években újra az operettbemutatók kerülnek előtérbe.

Az előző évtizedeket az Opera történelmének legsötétebb időszaka követi, a 80-as évek. Egyrészt mivel Kolozsvár zárt várossá válik, jelentős énekesek és előadóművészek külföldre vándorolnak, a társulat egyre inkább kezd elöregedni, a fiatalítás problémás, az utánpótlás kirekesztődik. Másrészt ebben az időszakban a cenzúra miatt új magyar művek műsorra helyezése nem lehetséges, csupán a régieket lehet továbbra is játszani. Kötelezővé válik román szerzők műveinek a bemutatása, s bár ezek ugyanúgy értékgazdagok és érdekesek, mint az addig játszott darabok, a közönség mégsem olyan befogadó: a politikai nyomás miatt játszott előadásokat a nézők elutasítják. Ráadásul a magyar szerzők műveinek számát is csökkenteni kell, ugyanis szem előtt kell tartani a román-magyar darabok arányát.

Rendszerváltáskor változik a helyzet, amikor megszűnik a cenzúra. A Kolozsvári Magyar Opera a minisztérium fennhatósága alá kerül, így a repertoárba többet semmilyen hatóság nem szól(t) többet bele. Színpadra kerülnek nemzeti érzelmű előadások, mint például Bánk bán, Hunyadi László, Viktória, Mária főhadnagy stb., emiatt a 90-es években a román politikum egy része előtt az intézmény fekete báránynak számít. Az Opera mindezek ellenére egy megújult társulattal több irányba képes sajátos arculatot kialakítani. Egyedüli intézmény a magyar kultúrtörténetben, amely Erkel Ferenc minden operáját színpadra viszi. A magyar operajátszás megalapítójának műveit a társulat nem csak Kolozsváron, hanem számos magyarországi településen, ezek között Gyulán (Erkel szülővárosában) is bemutatja.
1990 után a Kolozsvári Magyar Opera, kihasználva szabadságát, több műfaj és történelmi kor irányába nyit. Az intézmény programszerűen vállalja, hogy – felkarolva korának alkotói közösségét – évadonként egy-egy kortárs zeneszerző művét is színpadra viszi. Különlegességnek számít, hogy több hangversenynek és koncertnek a romániai bemutatójára az Opera színpadán kerül sor. Így hallgathatta meg a közönség a Psalmus Hungaricust, a Cantata Profanát, a Budavári Te Deumot, valamint itt került sor Bartók Kossuth-szimfóniájának kolozsvári bemutatójára is.

A Kolozsvári Magyar Opera az egyetlen hivatásos magyar zenei színház Erdélyben, mely a zenés színpad szinte minden műfaját a közönség elé viszi. Olyan opera-, operett-, balett- és musical előadások tekinthetőek meg, amelyeket egyetemes irodalmi alkotások ihlettek, illetve a magyar zeneszerzők (Erkel, Kodály, Bartók…) és kortárs szerzők (például Selmeczi) művei közül választunk ki. A repertoár pedig ennél is színesebb: kamaraoperák, gyermekelőadások is megtekinthetőek a már felsoroltak mellett. A Kolozsvári Magyar Opera fennállása óta folyamatosan alakul, illeszkedik a kor, a közönség igényeihez, egyre nyitottabbá válik. Romániai magyar kultúrintézményként mi nem csak feladatnak, hanem kötelességnek tekintjük azt, hogy a magyar kulturális környezet elvárásait figyelembe véve színes és minőségi szórakozási lehetőséget nyújtsunk.

Ez az az intézmény, amely egyben egyedi, előkelő és elérhető:
- egyedi, mert világszinten az egyetlen nem hivatalos állami/kisebbségi nyelven működő állami operaház, és egyben az egyetlen olyan magyar opera, amelynek társulata négy zenés színpadi műfajt játszik párhuzamosan
- előkelő, mert maga az opera mint műfaj az
- elérhető, mert mindenik évad műsor- és árpolitikáját úgy alakítjuk ki, hogy a közönség minden igényének megfeleljen

A jelenben a havi előadások mellett olyan alternatív programokkal próbáljuk nevelni a jövő közönségét, mint Fedezd fel magadnak az operát! (idegenvezetés az intézményben), leckeelőadások szervezése vagy Operaovi beindítása.