Szimbólumok békéje

Gaetano Donizetti L’Elisir d’amore (Szerelmi bájital) című vígoperáját 180 évvel ezelőtt, 1832. május 12.-én mutatták be Milanóban, a Teatro della Cannobbianában. Ekkor Rossini már három éve (a Tell Vilmos 1829-es bemutatója óta) visszavonult a színpadizene-szerzéstől; Bellini három évvel később, A puritánok megírása után, 1835-ben hal meg; Verdi első színpadi művére, az Oberto című operára még hét évet kell várni.

A denevér kvázi magyaros ízekkel fűszerezett partitúrája azt a pezsgést nyújtja, amit a Kék Duna keringő alkotójától el is várhatunk, ráadásul Strauss ragyogóan ért a cselekmény bonyolításához és az időzítéshez, és határozott érzéke van a jellemábrázoláshoz is: minden szereplő okkal viselkedik úgy, ahogyan viselkedik – ami azért a legtöbb operettben ritkán fordul elő. Míg Offenbach operettjei gyakran valóságos személyeket vettek célba, Strauss szatírája általánosabb, de ez nem jelenti azt, hogy kevésbé volna éles.

Giuseppe Verdi (1813-1901) pályájának első magaslatára az ötvenes évek elején ért fel a Rigoletto, A trubadúr és a Traviata című operáival. Igényes volt a szövegkönyvek iránt, több esetben nagy írók műveit választotta operáinak témájául (Victor Hugo, Schiller, Dumas, Shakespeare). Librettistáinak mindenben az ő dramaturgiai elképzeléseit kellett követniük, a jelenetépítkezéstől egészen a versformák megválasztásáig.

Csemiczky Miklós

A brémai muzsikusok

Meseopera két részben

Szövegét a Grimm  testvérek meséje alapján írta: Varró Dániel

A Háry János Kodály Zoltán eredetileg öt kalandból álló, 1926-ban, a Magyar Állami Operaházban bemutatott daljátéka. A darab jelentősége elsősorban abban áll, hogy általa a magyar népdal bekerült a magyar színházakba.

A denevér kvázi magyaros ízekkel fűszerezett partitúrája azt a pezsgést nyújtja, amit a Kék Duna keringő alkotójától el is várhatunk, ráadásul Strauss ragyogóan ért a cselekmény bonyolításához és az időzítéshez, és határozott érzéke van a jellemábrázoláshoz is: minden szereplő okkal viselkedik úgy, ahogyan viselkedik – ami azért a legtöbb operettben ritkán fordul elő. Míg Offenbach operettjei gyakran valóságos személyeket vettek célba, Strauss szatírája általánosabb, de ez nem jelenti azt, hogy kevésbé volna éles.

Vígopera két felvonásban

Szövegét Szőcs Margit mese-ciklusa alapján írta

Egyed Emese, Laczkó V. Róbert és Selmeczi György

Fotó: Biró István

Játszódik a történelmi időben, Kolozsvárt és környékén

Közreműködik a Kolozsvári Magyar Opera ének-, balett- és zenekara, valamint a Sigismund Toduță Zenei Főgimnázium gyermekkara és zenekara

A Cigányszerelemben három különböző kultúra, három egymással összebékíthetetlen világ találkozik és ütközik egy romantikus szerelmi történetbe ágyazva. Mint minden remekmű, Lehár operettje is túlmutat önmagán: a szabadságvágy, a boldogságkeresés örök témáját kiszélesíti azzal a történelmi tapasztalattal, hogy mennyire sérülékeny és egyben milyen magától értetődő is lehet a különböző etnikumok békés egymás mellett élése.

Vígopera két felvonásban

Szövegét Szőcs Margit mese-ciklusa alapján írta

Egyed Emese, Laczkó V. Róbert és Selmeczi György

Fotó: Biró István

Játszódik a történelmi időben, Kolozsvárt és környékén

Közreműködik a Kolozsvári Magyar Opera ének-, balett- és zenekara, valamint a Sigismund Toduță Zenei Főgimnázium gyermekkara és zenekara