A Cigányszerelemben három különböző kultúra, három egymással összebékíthetetlen világ találkozik és ütközik egy romantikus szerelmi történetbe ágyazva. Mint minden remekmű, Lehár operettje is túlmutat önmagán: a szabadságvágy, a boldogságkeresés örök témáját kiszélesíti azzal a történelmi tapasztalattal, hogy mennyire sérülékeny és egyben milyen magától értetődő is lehet a különböző etnikumok békés egymás mellett élése.
A szerzõ operai igényû zenei világa grandiózus tablókban, szenvedélyes és fájdalmasan szép szólókban és duettekben bontakozik ki a Cigányszerelemben, olyan felejthetetlen számokkal, mint a Messze a nagy erdõ, vagy a Vad cigánylegény vagyok.
Lehár Ferenc
Cigányszerelem
Operett két részben
Szövegíró: Alfred Maria Willner, Robert Bodanzky
Fordító-átdolgózó: Zoltán Pál
Dalszöveg: Gábor Andor
Gábor Andor verseit részben átdolgozta: G. Dénes György
Dramaturg: Ari-Nagy Barbara
Koncepció, a budapesti előadás rendezője: Béres Attila
A kolozsvári előadás rendezője: Bori Tamás
Cselekmény:
Zórika, Dragoján Péter vidéki földbirtokos lánya esküvőjére készül a szomszéd gazdag paraszt fiával, Gáborral. A ceremóniára azonban váratlanul betoppan Józsi, Zórika gyerekkori szerelme, aki a közeli cigánysor viskóiból verekedte fel magát egy vidéki város elsőszámú prímásává. A tervezett házasságot elsöpri a régi szerelem, és Zórika minden társadalmi elvárást felrúgva megszökik Józsival, hogy kövesse őt a cigánytáborba. A szökést nem csupán a megszégyenült örömapa és az elhagyott vőlegény nézi rossz szemmel, hanem Józsi korábbi szeretője, Ilona, a vidéki primadonna is, aki attól sem riad vissza, hogy hívatlanul megjelenjen Dragoján Péter birtokán.
Galéria
