Szép város Kolozsvár
Zenés gála a Kolozsvári Magyar Opera és a Szolnoki Szigligeti Szín
A krónikás
A krónikás című két felvonásos vígopera az intézményes magyar zeneoktatás bicentenáriumára készült a kolozsvári Sigismund Toduță Zenei Főgimnázium és a Magyar Opera számára. Szövegét Szőcs Margit mese-ciklusa alapján Egyed Emese, Laczkó Vass Róbert és a zeneszerző, Selmeczi György írta. A meghatározatlan történeti korban (korokban) játszódó, Kolozsvár és Erdély történetére, legendáriumára támaszkodó cselekmény a fantasy műfajok körébe sorolja a művet.
A lombardok
Giuseppe Verdi
A lombardok
Opera négy felvonásban
Szövegkönyvét Temistocle Solera írta Tommaso Grossi eposza alapján
Giselda szerepében Balázs Borbála debütál
A kékszakállú herceg vára
Újévi Strauss-koncert
Újévi Strauss - koncert a Kolozsvári Magyar Operában
Vezényel: Horváth József
Koreográfus: Jakab Melinda és Livia Tulbure Gună
Újévi Strauss-koncert
Újévi Strauss - koncert a Kolozsvári Magyar Operában
Vezényel: Horváth József
Koreográfus: Jakab Melinda és Livia Tulbure Gună
Első rész
A denevér
A denevér kvázi magyaros ízekkel fűszerezett partitúrája azt a pezsgést nyújtja, amit a Kék Duna keringő alkotójától el is várhatunk, ráadásul Strauss ragyogóan ért a cselekmény bonyolításához és az időzítéshez, és határozott érzéke van a jellemábrázoláshoz is: minden szereplő okkal viselkedik úgy, ahogyan viselkedik – ami azért a legtöbb operettben ritkán fordul elő. Míg Offenbach operettjei gyakran valóságos személyeket vettek célba, Strauss szatírája általánosabb, de ez nem jelenti azt, hogy kevésbé volna éles.
János Vitéz
Bakonyi Károly 1903-ban elhatározta, hogy a magyar irodalom egyik legismertebb művét, Petőfi Sándor János vitéz című elbeszélő költeményét színpadra állítja. 1904-ben Bakonyi Károly felkérésére Kacsoh Pongrác komponálja meg zenéjét. A művet egyszerű, tiszta, keresetlen, édes-bús magyarság jellemzi, a népies elemek megkapóan szövik át a dalokat. A drámai jeleneteknél nem veszti szem elől a helyes mértéket, a mesejáték egyszerű, gyermekiesen könnyed.
A denevér
A denevér kvázi magyaros ízekkel fűszerezett partitúrája azt a pezsgést nyújtja, amit a Kék Duna keringő alkotójától el is várhatunk, ráadásul Strauss ragyogóan ért a cselekmény bonyolításához és az időzítéshez, és határozott érzéke van a jellemábrázoláshoz is: minden szereplő okkal viselkedik úgy, ahogyan viselkedik – ami azért a legtöbb operettben ritkán fordul elő. Míg Offenbach operettjei gyakran valóságos személyeket vettek célba, Strauss szatírája általánosabb, de ez nem jelenti azt, hogy kevésbé volna éles.
