Szimbólumok békéje

Az opera varázsa

W. A. Mozart

A varázsfuvola gyerekeknek

SZEREPOSZTÁS:

Puccini tevékenységében fonódik össze a bel canto gördülékenysége és a verizmus valóságközelisége, de míg a verizmus hirdetőit elsősorban és mindenekelőtt az ,,élethez való hűség” érdekelte, addig Puccini számára a szépség volt a végső értékmérő.

,,Gaetano Donizetti L’Elisir d’amore (Szerelmi bájital) című vígoperáját 180 évvel ezelőtt, 1832. május 12.-én mutatták be Milanóban, a Teatro della Cannobbianában. Ekkor Rossini már három éve (a Tell Vilmos 1829-es bemutatója óta) visszavonult a színpadizene-szerzéstől; Bellini három évvel később, A puritánok megírása után, 1835-ben hal meg; Verdi első színpadi művére, az Oberto című operára még hét évet kell várni.

Boldog békeidők | La Belle Epoque a Tokos zenekar és a Nagyvárad Táncegyüttes közös műsora.
Az élőzenés, szerelemmel átszőtt táncelőadáshoz a Tokos zenekar húzza a talpalávalót, Kocsis Enikő és Fitos Dezső, az előadás Harangozó Gyula-díjas rendező-koreográfusai pedig a környék táncaiból inspirálódva idézik meg a 1800-as évek végének és az 1900-as évek elejének pezsgő nagyváradi hangulatát. Szerelemre és táncra fel!
Szereplők:
Vilma, feltörekvő fényképészkisasszony
Kocsis Anna
Gyula, vidéki hangszerkészítő-zenész

Fontos kérdés, hogy a bosszú, valaminek a megtorlása, milyen egyéb körülményeket, milyen egyéb emberi kapcsolatokat rúg fel és alakít át. A bűnösnek a gyerekei felelhetnek-e az apjuk, anyjuk bűneiért? Ha elkövettem valamit, ha ők elkövettek valamit, az utódok, ez a kapcsolat és ez az egész rendszer, amit társadalomnak hívunk, tulajdonképpen, hogy viszonyul ezekhez a kérdésekhez.

Erkel Ferenc harmadik operája több szempontból is az érett mester összegző alkotásának tekinthető. Szerkezetbeli és tematikus megfelelések kapcsolják a Bátori Máriához és a Hunyadi Lászlóhoz egyaránt.

A denevér kvázi magyaros ízekkel fűszerezett partitúrája azt a pezsgést nyújtja, amit a Kék Duna keringő alkotójától el is várhatunk, ráadásul Strauss ragyogóan ért a cselekmény bonyolításához és az időzítéshez, és határozott érzéke van a jellemábrázoláshoz is: minden szereplő okkal viselkedik úgy, ahogyan viselkedik – ami azért a legtöbb operettben ritkán fordul elő. Míg Offenbach operettjei gyakran valóságos személyeket vettek célba, Strauss szatírája általánosabb, de ez nem jelenti azt, hogy kevésbé volna éles.

A denevér kvázi magyaros ízekkel fűszerezett partitúrája azt a pezsgést nyújtja, amit a Kék Duna keringő alkotójától el is várhatunk, ráadásul Strauss ragyogóan ért a cselekmény bonyolításához és az időzítéshez, és határozott érzéke van a jellemábrázoláshoz is: minden szereplő okkal viselkedik úgy, ahogyan viselkedik – ami azért a legtöbb operettben ritkán fordul elő. Míg Offenbach operettjei gyakran valóságos személyeket vettek célba, Strauss szatírája általánosabb, de ez nem jelenti azt, hogy kevésbé volna éles.

200 éve született Petőfi Sándor

200 éve,  1823. január 1-jén született Petőfi Sándor a magyar költészet legismertebb alakja, a márciusi ifjak egyik vezetője, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hőse.

 Az emlékév alkalmával a Kolozsvári Magyar Opera Kacsóh Pongrác János vitéz című daljátékát tűzte műsorra.