A Kolozsvári Magyar Opera és a Rhédey Kávéház operáról szóló beszélgetés-sorozatot indít.
Milyen a kortárs opera? Kinek szól? Van-e társadalmi szerepe?
Beszélgessünk az operáról. Gondolkodjunk együtt. Előítéletek nélkül keressük meg a választ közösen azokra a kérdésekre, amelyek által közelebb kerülhetünk ennek az összetett zenei világnak a megértéséhez.
Időpont: 2023. február 26., vasárnap 18 óra
Az első találkozás témája: Selmeczi György Boldogasszony lovagja című vígoperája

,,A darab története könnyen érthető, logikusan egymásra épülő áriák és együttesek sorozata. Sikere abban áll – és ezáltal valóban a legjobb vígoperák közé sorolható –, hogy a cselekmény szellemes fordulatainak és érzelmes epizódjainak váltakozása tökéletes egységet alkot az olykor pezsgő és könnyed, máskor olvadó és szívhez szóló, kifejező dallamokkal."

Béres László, az előadás rendezője
 

Gaetano Donizetti

Don Pasquale

,,Pelléas és Mélisande szomorú történetének alapelve az életben halandóvá kristályosodott testbe zárt lélek végtelen, körkörös vándorlása. Ez az opera kérdések által mesél. Nyitott gondolatok megbabonázó sokasága kísérti a hallgatót: milyen érzés egy sötét erdőben éjszaka, egyedül elvesztődni? Milyen érzés megfogni a kezét, milyen érzés követni azt, aki önnön bolyongásában rád talál? Hogy lehet bizalommal megfogni egy kezet, tudva, hogy az életben - és a halálban - az ember egymagában van?"

,,Pelléas és Mélisande szomorú történetének alapelve az életben halandóvá kristályosodott testbe zárt lélek végtelen, körkörös vándorlása. Ez az opera kérdések által mesél. Nyitott gondolatok megbabonázó sokasága kísérti a hallgatót: milyen érzés egy sötét erdőben éjszaka, egyedül elvesztődni? Milyen érzés megfogni a kezét, milyen érzés követni azt, aki önnön bolyongásában rád talál? Hogy lehet bizalommal megfogni egy kezet, tudva, hogy az életben - és a halálban - az ember egymagában van?"

Bakonyi Károly 1903-ban elhatározta, hogy a magyar irodalom egyik legismertebb művét, Petőfi Sándor János vitéz című elbeszélő költeményét színpadra állítja. 1904-ben Bakonyi Károly felkérésére Kacsoh Pongrác komponálja meg zenéjét. A művet egyszerű, tiszta, keresetlen, édes-bús magyarság jellemzi, a népies elemek megkapóan szövik át a dalokat. A drámai jeleneteknél nem veszti szem elől a helyes mértéket, a mesejáték egyszerű, gyermekiesen könnyed. 

A cselekmény középpontjában egy cigánylány, Esmeralda áll, aki után csodálattal fordul meg minden járókelő a Notre Dame székesegyház előtti téren. Még Claude Frollo főesperes is megszegi szent fogadalmát, amikor szerelmes lesz a lányba és megpróbálja elcsábítani. Frollo folyton a lány nyomában jár, akit igaztalanul gyilkossággal vádolnak és halálra is ítélik, de a székesegyház harangozója, a torz Quasimodo megmenti őt.

Venczel Péter

KIVILÁGOS VIRRADATIG

SZILVESZTERI KABARÉ KÉT RÉSZBEN

Fellép: 

Ádám Éva, Antal Lívia, Balázs Borbála, Hary Judit, Biró Anna, Modra Noémi, Székely Zsejke, Ádám János, Gergely Arnold, Gergely Elek,  Madarász Lóránt, Peti Tamás Ottó, Plesa Róbert, Rétyi Zsombor,   Rigmányi István, Szabó Levente, Varga Attila, Venczel Péter, Veress László

,,A Boldogasszony lovagja vígopera, Béres szellemes rádiójátéka volt a librettó alapja. A történet egyszerre szórakoztató, mulatságos és felemelő. A zene emberközpontú, örömet nyújt a kevésbé zeneértő hallgatónak, de egyszersmind a kulináris áthallásokra és a zenében rejlő humorra nyitott fülnek is. Újabb bizonyíték a nagyközönség számára, hogy a kortárs zene nem egyenlő az élvezhetetlennel.

Selmeczi György, a Don Giovanni karmestere és rendezője: ,,A férfi-szerepkör, a férfi-nyomorúság ma rendkívüli mértékben előtérben van korunk kulturális önértelmezésében. Ezzel is számot vetettem, ami azt jelenti, nem kívánok a mítosszal egy ellenmítoszt szembeállítani. Amit szeretnék, az az átélés további mélyítése, illetve megfordítva a reflexió elvontságának ,,magasítása”, filozofikus felemelése.

Szimbólumok békéje