,,Pelléas és Mélisande szomorú történetének alapelve az életben halandóvá kristályosodott testbe zárt lélek végtelen, körkörös vándorlása. Ez az opera kérdések által mesél. Nyitott gondolatok megbabonázó sokasága kísérti a hallgatót: milyen érzés egy sötét erdőben éjszaka, egyedül elvesztődni? Milyen érzés megfogni a kezét, milyen érzés követni azt, aki önnön bolyongásában rád talál? Hogy lehet bizalommal megfogni egy kezet, tudva, hogy az életben - és a halálban - az ember egymagában van?"
Szabó Emese, rendező
Claude Debussy
Pelléas és Mélisande
Opera öt felvonásban
A librettó Maurice Maeterlinck azonos című műve alapján készült
Közreműködik a Kolozsvári Magyar Opera ének- és zenekara
Félszcenírozott francia nyelvű előadás
Cselekmény:
I. felvonás
Golaud, Arkel király egyik unokája az erdőben sétálva titokzatos fiatal lányra talál. A lány eltévedt, és siratja a tóba esett koronáját, de nem engedi, hogy Golaud felhozza azt számára. Hosszas unszolásra elárulja a nevét – Mélisande-nak hívják, és hajlandó Golaud-val tartani. A férfi feleségül veszi Mélisande-ot. Levélben beszámol házasságáról féltestvérének, Pelléasnak. Anyjuk, Geneviéve felolvassa Golaud levelét nagyapjuknak, Arkel királynak, és arra kéri, fogadja az új házaspárt Allemond várában. A jólelkű uralkodó teljesíti a kérést.
II. felvonás
Pelléas és Mélisande, akik között lassan vonzalom szövődik, egy szökőkút mellett ülnek. Mélisande közben a Golaud-tól kapott gyűrűvel játszik. Amikor egy távoli óra delet üt, a vízbe ejti a gyűrűt. Abban a pillanatban, amikor a gyűrű a vízhez ér, Golaud leesik a lováról. Miközben Mélisande sebesült férjét ápolja, Golaud észreveszi, hogy felesége ujjáról hiányzik a gyűrű, és haragra gerjed. Zavarában Mélisande azzal védekezik, hogy egy tengerparti barlangban vesztette el, amikor kagylókat keresett a kis Yniold számára. Golaud megparancsolja neki, találja meg a gyűrűt, és ragaszkodik ahhoz, hogy Pelléast vigye magával. Miközben a hold fényénél keresik a gyűrűt, a földön három öreg alvó koldust pillantanak meg. Riadtan menekülnek vissza a várba.
III. felvonás
Mélisande szobája ablakában fésülködik. Pelléas, aki az ablak alatt áll, arra kéri, hagyja aláhullani a haját, hogy a karjába vehesse és simogathassa. Golaud tanúja lesz ennek, és megszídja őket ,,gyerekességükért”. A féltékeny férj a kastély alatti boltozatos, sötét pincébe viszi Pelléast egy mély ciszterna mellé, és figyelmezteti, tartsa távol magát a feleségétől, aki gyermeket vár. Később első házasságából való kisfiát, Ynioldot használja fel arra, hogy meglesse Pelléast és Mélisande-ot. Yniold azt mondja, hogy mindketten csak némán üldögélnek, Golaud-ot azonban ez nem nyugtatja meg.
IV. felvonás
Pelléas elhatározza, hgy elutazik a várból, és még egy utolsó találkozóra hívja Mélisande-ot. A féltékeny Golaud nem tud uralkodni magán, és felesége haját ráncigálva őrjöng. De Pelléasnak és Mélisande-nak sikerül még egyszer találkozniuk, és ezúttal megvallják egymásnak érzelmeiket. Golaud a sötétben kihallgatja őket, előront, és megöli féltestvérét.
V. felvonás
Arkel, Golaud és a doktor Mélisande ágyánál virrasztanak, aki, miután megszülte kislányát, haldoklik. Golaud-ot lelkifurdalás gyötri Pelléas meggyilkolása miatt, de a féltékenységétől sem tud megszabadulni: hitvese állapota ellenére a Pelléas iránti érzelmeiről, házastársi hűségéről faggatja. Mélisande azt feleli, hogy semmi rosszat nem tett, Golaud azonban nem hisz neki, és konokul megismétli a kérdést. Ezúttal azonban már nem jön válasz – Mélisande halott.
Galéria
