Bakonyi Károly 1903-ban elhatározta, hogy a magyar irodalom egyik legismertebb művét, Petőfi Sándor János vitéz című elbeszélő költeményét színpadra állítja. 1904-ben Bakonyi Károly felkérésére Kacsoh Pongrác komponálja meg zenéjét. A művet egyszerű, tiszta, keresetlen, édes-bús magyarság jellemzi, a népies elemek megkapóan szövik át a dalokat. A drámai jeleneteknél nem veszti szem elől a helyes mértéket, a mesejáték egyszerű, gyermekiesen könnyed.
Mai napig János Vitéz daljáték az operának egy örökzöld előadása, népszerűsége mitsem kopott az évek folyamán.
A mű cselekménye egy magyar kisfaluból indul, ahol a lányok búcsúznak a hadba induló huszároktól. Az árva Iluskát halálra kínozza gonosz mostohája, egyedüli öröme Kukorica Jancsi, a bojtárlegény szerelmében rejlik. De ennek az idillnek is hamar vége szakad, mivel a gonosz mostoha tervet sző ellenük.
A második felvonásban veszendőben a franciák királyának koronája, országa. Ekkor megérkezik Kukorica Jancsi hős huszáraival, vállalkozva az ország megmentésére. A király hálából felajánlja országa felét és lánya kezét, de Jancsi visszautasítja. Ekkor jön barátja, Bagó, hozván a hírt Iluska haláláról és sírjáról egy rózsával. Bagó és Jancsi megtört szívvel világgá indulnak, hogy megkeressék Iluskát.
A harmadik felvonásban megérkeznek az Élet tavához, ahol a gonosz boszorkány, Iluska mostohája megkísérli Jancsit elcsalni a tókörnyékéről. Jancsi, hallván a tündérek biztató énekét, bedobja az Iluska sírjáról elhozott rózsaszálat az Élet tavába. A Tündérek birodalma nyílik meg előttük, ahol a tündérek királynője nem más, mint Iluska. Iluska rábeszéli Jancsit, maradjon ott tündérkirálynak, de mikor a távozó Bagó szomorú nótája felcsendül a furulyán, utánarohan: haza, szép Magyarország. Iluska sem maradhat, Jancsi után siet, hasztalan kérlelik a tündérek.
Kacsóh Pongrác
János vitéz
Daljáték három felvonásban
Szövegét Petőfi Sándor elbeszélő költeménye alapján
Bakonyi Károly írta, Heltai Jenő verseinek felhasználásával
Közreműködik a Kolozsvári Magyar Opera énekkara, zenekara és balettkara
Galéria
