Gioacchino A. Rossini: A sevillai borbély

Cselekmény:

I. felvonás:

Egy sevillai ház erkélye alatt kora hajnalban muzsikusok gyülekeznek. A zenészeket gróf Almaviva fogadta fel, hogy szerenádját kísérjék, amelyet doktor Bartolo gyámleányának, Rosinának ad. A dal elhangzik, de válasz nem jön. Mit tehet mást, szélnek ereszti a muzsikusokat, akik a bőkezű fizetségért oly hangosan hálálkodnak, hogy majd felverik az egész környéket.

Figaro, a borbély éppen üzlete felé tart. Közben nagy hirtelen eldicsekszik mindazzal, amihez ért; kezében mily szaporán csattog az olló, suhan a borotva, érvágókés, orvosi szerszám, hogyan kedveskedik a szépasszonyoknak, ügyeskedik, ha szerelmi üzeneteket bíznak rá! A gróf már régen ismeri a fickót, örül tehát a találkozásnak, mert reméli, hogy a ravasz kópé most is segítségére lesz. Ez - miután megtudja, hogy a gróf szándékai tisztességesek, vagyis nőül akarja venni Rosinát - készséggel rendelkezésére is áll. Tanácsára Almaviva újabb dalba kezd. A szerenádban Lindorónak nevezi magát és megvallja szerelmét. A leány válasza nem is késik, de egy ilyedt sikollyal abbamarad: valaki nyilván megzavarta. Most a két ,,szövetséges" kihallgatja Rosina gyámapja, Bartolo doktor kotyogását; ugyanis éppen a jegyzőért indul. A vén chirurgus ravasz cselszövényt forgat a fejében: gyámleánya kezét és vagyonát akarja elnyerni.

Itt nincs idő gondolkodásra, huzavonára. Gyorsan kell cselekedni, hogy megelőzzék a doktort. Almaviva pénzt ad Figarónak, aki boldogan rááll az alkura. A gróf úr aranyáért nyélbeüti a szerelmi találkozót. Nem is tagadja, hogy a pénz bűvös mágnesként vonzza. Első tanácsa: a gróf öltözzék fel a ma érkező ezred egyenruhájába, majd részegséget színlelve, állítson be Bartolo doktor házába. Mutassa fel a beszállásolási jegyet és az orvos nem tagadhatja meg tőle a bebocsátást.

II. felvonás:

A mogorva öreg éberen őrzi gyámleányát. De bármennyire vigyáz is, nem tudja megakadályozni, hogy Figaro be ne surranjon a házba. Az ügyes borbély üzenetet közvetít a Lindoro álnéven szereplő gróf és Rosina között, de az érkező Bartolo elől gyorsan el kell rejtőznie. A gyámot Basilio zenemester figyelmezteti a veszélyre. Rosina titkos imádója a városba érkezett, tehát valamiképpen gyorsan gyűlöltté kell tenni a leány előtt, különben füstbe megy a ravaszul kieszelt házassági terv. A zenemester azt tanácsolja, keltsék rossz hírét az imádónak. Mindjárt el is mondja, hogyan kell valakit hitelétől megfosztani, befeketíteni.

Figaro kihallgatja a cselszövők tanácskozását és távozásuk után elárulja Rosinának a közelgő veszélyt. Majd átveszi a leány levelét, hogy a szerelmes grófhoz juttassa. Hamarosan megérkezik a káplárnak öltözött Almaviva. Részegséget színlelve beszállásoló céduláját lobogtatja az orvos orra előtt. Terve azonban csődöt mond, mert a doktor mentesítő írást kapott a városi hatóságoktól; házába senki sem szállásolható be. A gróf mégsem tágít. Annyira beleéli magát a pityókás hadfi szerepébe, s oly nagy botrányt csap, hogy a zenebonára még a rendőrség is felfigyel. Börtönbe akarják vinni a tolakodó katonát, de mikor az megsúgja az őrség vezetőjének igazi rangját, a derék őrtiszt és emberei tisztelgésbe merevednek, Bartolo doktor pedig sóbálvánnyá.

III. felvonás:

Almaviva másodszor énekmesternek öltözve jelenik meg Bartolo doktor házában. Közli, hogy Don Basilio, Rosina énekmestere beteg, és őt, Don Alonsót, a tanítványát küldte helyettesül. A doktor bizalmatlan ugyan, de ,,Don Alonso" ügyesen és bátran keveri a valóságot a füllentéssel. Elmondja, hogy ő gróf Almaviva bizalmasa és igazolásul fel is mutatja azt a levelet, amelyet Rosina írt a grófnak. A levelet Bartolo kikapja a kezéből. Erre a gróf persze nem számított, de már bem tud a bajon segíteni. Most már a bizalmatlan doktor sem gyanakszik, úgy látja, hogy Alonsóban segítőtársat kapott. 

De ekkor váratlanul megérkezik az igazi énekmester, Don Basilio is. Kellemetlen, sőt veszedelmes percek. A zenetanárra azonban leleményesen ráfogják, hogy sárgaláz gyötri s addig suttogják, magyarázzák, éneklik, kiabálják ezt a fülébe, hogy az végül már maga is érzi a hidegrázást. Amikor Almaviva még egy kis ,,gyógyszerre valót" is csúsztat a markába, Don Basilio rögtön rájön, hogy legjobb, ha hazamegy és bebújik az ágyba.

Távozása után elkezdődik az éneklecke. A két szerelmes azonban most sem maradhat kettesben. Bartolo tapodtat sem tágít, és Figarónak ott kell megborotválnia a zongora közelében. Igaz, a derék borbély gondoskodik róla, hogy Bartolónak ne teljék sok öröme az őrködésben. Olyan szappanhabot ver, hogy a doktor szemébe, orrába, fülébe, szájába is jut bőségesen. Az árgusszemű öregember így is észreveszi, hogy az ,,énekmester" és Rosina nemcsak énektanulással foglalkoznak. Felfedezi, hogy Don Alonso álruhájában Rosina udvarlója surrant be a házba. Azon nyomban ki is dobja az álénekmestert.

Don Bartolo most már haladéktalanul nyélbe akarja ütni házasságát. Tüstént útnak indítja tehát Basiliót, majd, hogy biztos legyen a dolgában, maga siet el a jegyzőért. Előbb azonban Rosinát akarja szerelméből kiábrándítani azzal, hogy a kezébe került levelet, amit a leány Lindorónak küldött, megmutatja neki, mint nyilvánvaló bizonyítékát szerelmese hűtlenségének. Végül egészen ,,leleplezi" Lindorót: csak azért játssza a szerelmest, hogy Rosinát a dúsgazdag Almaviva gróf kezére játssza. Látva gyámleánya döbbent kétségbeesését, diadalmasan siet útjára.

Távollétében visszatér Figaro és a gróf. Felvilágosítják Rosinát, hogy Lindoro és Almaviva gróf egy és ugyanaz a személy: most pedig itt a pillanat, hogy megszöktessék a gyámi börtönből, és a két szerelmes végre házasságra lépjen. Ekkor érkezik vissza Basilio. Az öreg doktor az imént menesztette őt a jegyzőért, akit most magával is hozott. A ravasz borbély azonal feltalálja magát: Rosinát mint unokahúgát mutatja be a jegyzőnek, akit ő gróf Almavivához akar feleségül adni. Tanúk: Basilio énekmester és Figaro, a borbély. A zenemester tiltakozni próbál, de a gróf azonnal értésére adja: választhat egy ékköves gyűrű és a pisztolygolyó között. Basilio máris kész a felelettel: inkább a vagyont érő ékszert kéri. Mire a doktor visszaérkezik a jegyző már összeadta Rosinát és Almaviva grófot. Bartolo doktor kénytelen gazdasszonya vigaszával és Rosina örökségével beérnie.