Az Árgyélus királyfi kiváló alkalmat nyújt arra, hogy az óvodások és a kisiskolások először találkozzanak az opera világával. Tóth Péter zeneszerző, Schlanger András és Bognár Róbert librettisták, valamint a versek szerzője, Várady Szabolcs, az azonos című népmeséből ihletődtek, az előadás azonban több, mint a történet egyszerű újramesélése. Letisztult a népmese néhol homályos, elvarratlan szálakat is tartalmazó szerkezete, az előadás a fiatal célközönség érdeklődését, igényeit figyelembe véve aktualizálja a történetet. A népmese passzív, megmentésre váró Tündérszép Ilonája például a feldolgozásban aktív szereplővé válik, utalásként a nők társadalomban betöltött szerepének megváltozására. Napjainkban a kislányokra is önálló döntések várnak felnőttkoruktól, szabadon alakítják sorsukat, és szerelmükkel együtt birkóznak meg a mindennapok megpróbáltatásaival. A történet tanulsága azonban nem utasítja maga mögé a cselekményt, az izgalmat, a humort, a varázslatot. Ahogy a szerzők is fogalmaznak: az Árgyélus királyfi „hanyagolja a didaxist, ám annál inkább él a humor eszközével.”
Tóth Péter zeneszerző így ír a meseoperáról: ,,A komponáláskor egy tündérvilág lebegett a szemem előtt, így ehhez illő zenei kifejezéseket kerestem. (…) Az Árgyélus királyfi meseopera, elsősorban gyerekeknek. Így tehát rövid számokból építkező dallamos, de helyenként nagyon is drámai zenét kívántam írni, mely különböző karaktereket, zenei stílusokat vonultat fel”.
Tóth Péter
Árgyélus királyfi
Meseopera
Szövegkönyv: Schlanger András, Bognár Róbert
Versek: Várady Szabolcs
Galéria
