20
február
hétfő/ 11:00
Venczel Péter - Moravetz Levente:

Ali Baba és vagy negyven rabló

Ali Baba
Musical

Szimbólumok békéje

„Az Ezeregyéj olyan gazdag, olyan csodálatos, olyan mesés, «mintha az Ezeregyéjszakából lépett volna ki». Ez az abszolút mesevilág: színpompája mellett elhalványodik minden északi mese, ebben a könyvben valóság a vágyálom, amelyet a nyugati ember ezzel a névvel jelöl: „mesés Kelet”. Olvasása felér egy egzotikus utazással. Hogy a felnőtt olvasóra is oly nagy a hatása, azt talán két oknak lehet tulajdonítani: egyrészt, hogy az emberben megszépült új életre hívja gyermekkori emlékeit, másrészt, mert mégsem csak mese a szónak gyermeki értelmében, elbeszéléseinek nagyobb része regény és novella, minden meseszerű elem ellenére mégis realista ábrázolása egy a miénktől különböző, színesebb és félelmetesebb világnak, olyan világnak, amely a késő  Rómára emlékeztet, Apuleius világára.” (Szerb Antal)

Szerb Antal írja A világirodalom történetében: az északi mesék hősei erdőkben találkoznak boszorkákkal, óriásokkal, tündérekkel, mert az erdő félhomályával, messzeségekbe terjedésével a fausti kultúra jelképes színhelye. Az Ezeregyéjszaka meséiben a szereplők leásnak a föld alá, s egyszerre kőlépcsők vezetnek csodálatos palotákba. A mélyben meghúzódó, zárt, valójában világon kívüli törvények szerint berendezett barlang a mágikus kultúra jelképes színhelye.

A barlang-jelkép azonban ott van az európai kultúra kezdetén is – mint a mitikus vagy a racionális világértelmezés kerete (gondoljunk a mindentudó Szibilla barlangjára vagy a platóni filozófia barlang-hasonlatára) – sőt a középkor lovagi költészetében is megtaláljuk (a Tannhäuser Vénusz-barlangja). Aztán az alchimisták, a reneszánsz piperkőc tudorai, végül a felvilágosodás intellektualizáló mágusai egyre inkább a fausti erdő foglyaivá váltak. Annyira, hogy a jól olajozott tudós gépezetek egyre erősebb, egyre kínzóbb dübörgésének korában még a franciszkánus életérzés halk, ember- és természetközeli fohásza is immár meghallhatatlan sóhajjá gyöngül.

Szükségünk van Kelet mágikus kultúrájának jelképes színhelyeire is. Legalább egy felejthetetlen estére. A kultúrák aggasztó csatáinak idején legalább a szimbólumok megbékélnek.


Tóthfalusi Hajnal

 

Venczel Péter - Moravetz Levente:

Ali Baba és vagy negyven rabló

Családi musical két részben

Közreműködik a Kolozsvári Magyar Opera ének-, zene- és balettkara

 

Ali Baba, szegény testvér
Fatime, Ali Baba felesége
Yuszuf, Ali Baba és Fatime fia
Kaszim, gazdag testvér
Leila, Kaszim felesége
Abu Hasszan, rablóvezér
Szam Tan, hadilábon áll a matematikával
Hü Le Fi, butaságokat mond, kérdez és cselekszik
Jumur Zsák
Pi Pec, szép fiúnak hiszi magát
Be Fal, fő foglalatossága az étkezés
Draku Ladzsin, a vérszomjas
Imám, a vallási közösség vezetője
Nyalat, az édességárus
Fü Ged-Dzsin, a gyümölcsárus
Süket Achmed, a vargamester
El-Nyú Vasztlak, fűszerszám kereskedő
Beh Tán Torog, a kávéház tulajdonos
Szimona, táncosnő
Fayszal, első férfi