Találatok

36 eredmény található

mozart

Varázsfuvola az Opera nagyszínpadán

A zenetörténet egyik legismertebb és leggyakrabban játszott remekével, W. A. Mozart Varázsfuvolájával nyitja évadát a Kolozsvári Magyar Opera társulata október 3-án, szombaton este hét órakor.

Őszi kamarazene est

ŐSZI KAMARAZENE EST

Őszi kamarazene esttel zárja szabadtéri koncert- és előadássorozatát a Kolozsvári Magyar Opera szeptember 10-én, csütörtökön este fél héttől a Szent Mihály Plébánia udvarán.

ŐSZI KAMARAZENE EST

ŐSZI KAMARAZENE EST


Műsoron: Wolfgang Amadeus Mozart, Ludwig van Beethoven, Franz Joseph Haydn



BÉCSI NYÁR

Kamaraest 

Az Erdélyi Történeti Múzeum együttműködésével

 



Kmo szabadttéri koncertek

Szabadtéri koncert- és előadássorozatot szervez az Opera

Az élőzene hangulatát nem lehet csupán felvételekkel, vagy online közvetítésekkel pótolni.

1800 - 1940

1800-1940

 

Az erdélyi nyelvű színjátszás az arisztokrácia körében jelentkezik elsősorban művelődési igényként, ami hivatalos formában az 1791 nyarán, Kolozsváron tartott rendi országgyűlés munkálatai alkalmával kerül felterjesztésre. Az első jelentős előadásra 1792. december 17-én kerül sor a Nemes Magyar Jádzó Társaság rendezésében Kótsi Patkó János irányításával.

1803 –ban veszi kezdetét az állandó Kőszínház építése is a Farkas utcában, szemben a Vármegyeházával. A Kőszínház megnyitása 1821. március 12-én döntő módon befolyásolja a hivatásos magyar nyelvű színpad és zenés színpad további sorsát. A Kőszínház színpada szcenikailag is biztosítani tudja operák bemutatását. Itt viszik színre az első magyar nemzeti operát 1822. december 26-án, a Ruzitska József karmester zenéjére írt Béla futását.

opera

1823–1827 között Déryné Széppataki Róza a kolozsvári társulat primadonnájaként a magyar nyelvű operajátszás bölcsőjévé avatja Kolozsvárt, ekkor kerülnek színpadra többek között Mozart, Rossini, Weber operái.

Jelentős korszaka a kolozsvári operajátszásnak Havi Mihály dalszínház-igazgató tevékenysége 1844–1860 között. Társulatvezetői korszakában jelenik meg Kolozsváron az első nyomtatott színházi periodika, a Kolozsvári Színházi Közlöny.

A századforduló után Janovics Jenő az a kimagasló személyiség, aki igazgatóként meghatározza a következő évtizedek kolozsvári színjátszását és ezen belül a zenésszínpad jövőjét. Janovics érdeme az európai színvonalú modern színházpalota felépítése (1906). Janovics szívügyének tekinti a magyar zeneszerzők (Erkel Ferenc, Goldmark Károly, Szabados Béla, Bródy Miklós, Farkas Ödön, Kacsóh Pongrácz) színpadi műveinek bemutatását is. Erdély Romániához csatolását követően, 1919. október 1-től a kolozsvári Nemzeti Színház épületét és teljes felszerelését a román kormányzótanács rendelkezésére kell bocsátani. Janovics és társulata a Sétatéri Színkör épületében folytatja tevékenységét.

A húszas évek gazdasági világválsága begyűrűzik térségünkbe is. A pénzügyi nehézségek az operettet helyezik a repertoár központjába. A kolozsvári zenés színpadon az operajátszás reneszánsza az 1940 szeptemberi II. bécsi döntés következménye. A II. világháborút követően a társulat visszatér a Sétatéri Színkörbe. Az új színházi törvény (1947) értelmében vált lehetővé egy, a kolozsvári Állami Magyar Színház mellett önállóan működő operatársulat létrehozására. 1948. decemberétől számítjuk az önálló intézményként működő Kolozsvári Magyar Opera létrejöttét - ennek vezetésével Eisikovits Miksát, a Magyar Zenefőiskola tanárát bízták meg. A megnyitó előadást 1948. december 11-én tartották Kodály Zoltán Háry János című daljátékával.