Opera női szemmel - (20) Kodály Zoltán: Czinka Panna balladája

„Isten egyetlen drága áldozatot vesz fel magához az oltárról: az érzés könnyeit” – írja Jókai Szeretni mind a vérpadig című regényében. Csak igaz érzések fakasztanak könnyeket, és csakis azok jönnek szívből. Ki ismerhetné, vizsgálhatná, érthetné és látná jobban szívünk mélységeit, mint maga a Gondviselő? Ő világítja át a lelket. Ezért talán minden árulás elsősorban önárulás. A szabadságot és a szerelmet gyakran együtt említik, hiszen mindkettő elengedhetetlen a teljes értékű élethez – és elszántság, vakmerőség, hűség szükséges mindkettőhöz. Bármelyiknek a hiánya meghasonláshoz vezethet. Rákóczi zászlaján ez a mondat állt: „Cum Deo pro Patria et Libertate” – Istennel a hazáért és szabadságért! Minden emberi élet nemes küzdelme ez: a külső és belső hitelességért. Jókai regénye a Habsburg elnyomás elleni Rákóczi szabadságharc kényes és kétes bonyodalmait tárja elénk egy szerelmi történet keretei között. A kuruc–labanc testvérharc külső valósága kegyetlen: noha a kuruc dicsőség fényesen izzott a haza egén, nem tarthatott sokáig. De amíg élt, nemesek és parasztok, gazdagok és szegények meneteltek e zászló alatt együtt. A szabadságharc mégis megbukott... Testvérharc áldozata lett ez a küzdelem. Régóta szaggatja a magyarságot a belső széthúzás. Rákóczi idejében sem volt ez másképp, és sajnos ma is igaz. Nemzetünk még nem tanulta meg, hogy nem azt kellene keresni, mi az, ami elválasztja a magyart a magyartól, hanem ősi gyökereink összetartó erejéhez kellene visszatalálnunk. Talán egyszer megtörik ez a – szinte átokként ránk nehezedő – testvérviszály, és egységes lesz újra a nemzet.  

Kodály Zoltán Czinka Pannája az egyetlen olyan mű, amely jelen pillanatban nem szerepel Operánk repertoárján, ahogy sajnálatos módon más operaházak színpadán sem. Ennek régóta fennálló, objektív okai vannak. Ám azért került be mégis sorozatomba, mert bizakodó reménnyel várjuk a pillanatot, amikor színre kerülhet végre e méltatlanul mellőzött daljáték.       

Balázs Béla Jókai regényéből ihletődve írta meg a librettót. A történet Ocskay László tragikus sorsát követi az ellentmondásokkal teli szabadságharc alatt annak leveréséig. Kodály zenéje nagyrészt a kuruc nóták átdolgozott változataiból áll, de újszerűen ötvözött meglepetéseket is tartogat.

A daljáték elején Ocskay, az elszánt kuruc brigadéros és tüzérsége egy égő kastélyt foglal el. László reménytelenül szerelmes a tűzvésztől menekülő grófnőbe, szívét régóta fogva tartja az érzés; a táborában észlelhető széthúzás is nyomasztja, vívódik érzéseivel. A hegedűs cigánylány Czinka Panna ekkor lép színre – zenésznek szegődik Ocskay mellé. Megjelenése mindig olyan a brigadéros számára, mint a vitustánc: sebzett lelke vergődésére emlékezteti. Különleges kapcsolatuk meghatározza a történet alakulását. A brigadéros, látva az észbontó zavart, amely a magyarok táborát tépázza, megesketi katonáit arra, hogy azonnal öljék meg őt, ha valaha elárulná Rákóczi szent ügyét. Ezt Panna is hallja. Bercsényi csatájában László nem vesz részt, zaklatott érzelmei távol tartják a harctértől. A jobbágyok elégedetlenül veszik tudomásul, hogy vezérük elpártolt tőlük. Czinka Panna hegedűjén ekkor hangzik fel a Rákóczi-induló. Kodály feldolgozása új színnel és korszerű hangzással frissíti a jól ismert dallamot. Ocskay elkeseredésében részegre issza magát, így csak másnap értesül csapatának győzelméről. Szégyenében átadja kardját Bercsényi követének, és elbujdosik Czinka Pannával. A kurucok a keresésére indulnak, meg vannak győződve árulásáról. El is fogják, és bekötött szemmel vezetik el a pozsonyi vár báljára, ahol Ocskay szerelme, a szépséges grófnő is énekel. Az itt elhangzó menüett sikeres ötvözet: Kodály klasszikus, szimfonikus köntösbe öltözteti a magyar dallamot. Egyik legszebb része a daljátéknak. A szerelmes férfi indulna a hang irányába, ám Czinka Panna hegedűjátéka – akár egy bűvölet – elcsalja őt a helyszínről. László ezzel elkerüli a megszégyenítést. A tábortűz melletti jelenet a végkifejlet felé sodorja a történetet: a szabadságharc kapitányai meg akarják ölni Ocskayt, hiszen ő maga kérte ezt árulása esetén. Ám bajtársai erre képtelenek. Czinka Panna dönti el a helyzetet: elbúcsúzik Ocskaytól, majd végez vele, és magával is. Így ér véget a daljáték.

Kiemelkedő zenei pillanat Czinka Panna nótája. Lassú csárdás jellege érdekesen ropogóssá változik. Virtuóz része okán boszorkánycsárdásként is emlegetik: édes-keserves hangzások, lidércesen pattogó futamok cimbalomkísérettel. A férfikarok markáns kurucnóta-feldolgozásai értékes pillanatai a műnek. (Csínom Palkó, Hajdútánc, Rajta, kuruc).

Haza és szerelem. Mindkettő lemondást, áldozatot, hűséget kíván. Bármelyik elárulása felbolygatja és talajvesztetté teszi a lelket. Mert lélekszinten nem tudunk elárulni sem szerelmet, sem hazát. Ha az elme mégis azt választja, úgy a lélek kerékbe törhet. Lelkünk „nem érti” az árulást, csak az önazonosságot, és mindent megtesz – sajátságos eszközeivel – hogy ez létrejöhessen. Ha kell, elveszejti a testet csak azért, hogy megtisztulhasson. Mert nem attól kell félnünk, ami a testet elpusztítja, hanem ami az örök lelket veszi támadás alá. Saját elménk gondolatisága legnagyobb ellenségünkké válhat, ha a lélek fénye át nem világítja. 

Ocskay Lászlónak a grófnő iránti szerelme nem teljesedhetett ki, ahogy a szabadságharcban sem tudott gerincesen helytállva hű maradni az eszméhez. Tulajdonképpen saját gondolatvilágának lett áldozata. Czinka Panna alakja, megszólalásai, dallamai, hegedűjátéka – átvitt értelemben – akár Ocskay lelkiismerete is lehetne. Mindig jelen van, mindig figyelmeztet, mindig óv. Jelenléte észbontó, olykor zavaró, mégis megbabonázó, mint a szerelem. (Ahogy hatalmas felbolydulást tud előidézni a folyton kopogtató lelkiismeret hangja is). Talán erre utal a librettista időt áthidaló választása: Czinka Panna valóságos személy volt, de nem a Rákóczi-korban, hanem később élt – éppen akkor született, amikor a szabadságharc elbukott. A cigánylány – mint Ocskay lelkiismeretének megszemélyesített alakja – visszatér az időben, hogy megoldja László megoldhatatlan sors-gubancát. Ocskay becsülete – minden téren – a halál felszabadító és megtisztító ereje által megnemesedhet. 

Szerző: Horváth Erika

A további hírek is érdekelhetik Önt