18
december
vasárnap/ 11:00
Kacsóh Pongrác

János vitéz

János Vitéz
Daljáték

Bakonyi Károly 1903-ban elhatározta, hogy a magyar irodalom egyik legismertebb művét, Petőfi Sándor János vitéz című elbeszélő költeményét színpadra állítja. 1904-ben Bakonyi Károly felkérésére Kacsoh Pongrác komponálja meg zenéjét. A művet egyszerű, tiszta, keresetlen, édes-bús magyarság jellemzi, a népies elemek megkapóan szövik át a dalokat. A drámai jeleneteknél nem veszti szem elől a helyes mértéket, a mesejáték egyszerű, gyermekiesen könnyed. 
Mai napig János Vitéz daljáték az operának egy örökzöld előadása, népszerűsége mitsem kopott az évek folyamán. 


Kacsóh Pongrác

János vitéz

Daljáték három felvonásban

Szövegét Petőfi Sándor elbeszélő költeménye alapján

Bakonyi Károly írta,  Heltai Jenő verseinek felhasználásával

Közreműködik a Kolozsvári Magyar Opera ének-, zene- és balettkara

 

Kukorica Jancsi / János vitéz
Francia király
Francia királylány
Strázsamester
Díszlettervező
Jelmeztervező
Koreográfus
Karigazgató
A díszlettervező munkatársa
A koreográfus munkatársa
A rendező munkatársa
Vezényel

Cselekmény:

I. felvonás
Huszárok érkeznek a faluba toborozni. A strázsamester felhívására felcsap Bagó is, aki kissé felöntött a garatra, bánatában, mert az a lány, akibe szerelmes - mást szeret. Besorozzák, aztán a strázsamester felszólítja a lányokat, hogy pántlikázzák fel a lobogót, de Bagó nem engedi, míg nincs közöttük a falu legszebb lánya - Iluska. Előhívják, a zörgetésre azonban először gonosz mostohája jön ki a kunyhóból és csak a strázsamester erélyes szavára küldi ki a lányt. Ő aztán fel is díszíti a lobogót a hajába font egyetlen piros pántlikával. Bagó ezt látva, kezébe ragadja a zászlót, mert az így feldíszített lobogót haláláig védeni akarja. A huszárok tovább indulnak, Iluskát pedig mostohája bezavarja a kunyhóba. 
Jön Kukorica Jancsi, a bojtár, a falu árvája, beszélni szeretne szerelmesével, a gonosz mostoha azonban elkergeti és megfenyegeti, hogy ha még sokat járkál Iluska után, a lányon tölti ki a haragját. A bojtárlegény földhöz teremti a mostohát és megfenyegeti, hogy összetöri a csontjait, ha bántani merészelné kedvesét. A gonosz vén banya erre bosszút forral és felbiztatja az arra vetődő csőszt, hogy terelje Jancsi nyáját a țilosba, amíg az majd Iluskával beszélget. Azután a lányt kiküldi a patakhoz ruhát mosni. Iluska dalára Jancsi is odasiet, megbeszélik, hogy hamarosan egymáséi lesznek, hiszen egymásnak valók ők, a falu árvái. Ezalatt a csősz a tilosba tereli a nyájat, majd összecsődíti a falut a nagy kártevés miatt.
A falusiak együtt találják Jancsit és Iluskát, gúnyolják őket, majd a pandúrokért küldenek, hogy a bojtárt elfogassák. Ő azonban már fel is csapott katonának s vigasztalja kedvesét: sose búsuljon, dicső nagy tettek után majd visszajön érte, búcsút int és elmegy a huszárokkal. Iluska zokogva néz utána.

II. felvonás
A francia király udvarában izgatottan várja a királykisasszony a franciák és törökök között dúló csata kimenetelét. A tudós csillagász, Bartoló jelenti - távcsövén keresztül látja -, hogy a csata elveszett és a francia ármádia fut; élén a királlyal. Már jön is nagy loholva a király és kétségbeesetten panaszkodik az ijedt udvari népnek, hogy mindennek vége. Ekkor trombitaszó harsan. Megérkeznek a magyar huszárok, élükön Jancsival, aki megígéri, hogy segít a franciákon. Szembe is szállnak rögtön a törökökkel és megnyerik a csatát. A viszszatérő Jancsinak - most már János vitéznek a király felajánlja jutalmul fele királyságát és a lánya kezét. De ő nem fogadja el a jutalmat, mert szíve Iluskához húzza, vissza akar térni hűséges mátkájához.
Egyszerre csak halk furulyaszó hangzik; a bánatos Bagó érkezik. Nagy szomorúan meséli el, hogy Iluskát addig kínozta gonosz mostohája, míg szegényke belehalt a sok szenvedésbe. El is hozta a sírján kinőtt rózsaszálat. Jancsi ebbe nem nyugszik bele, elbúcsúzik huszárjaitól és Bagóval útnak indul, hogy felkeresse Iluskáját, még ha a világ végéig is kellene vándorolnia érte.

III. felvonás
Hét évi vándorlás után Jancsi és Bagó elérkeznek a Kék-tó partjára, ahol öreganyó képében jelenik meg a gonosz mostoha és mindenáron rá akarja őket venni, hogy menjenek el erről a veszélyes vidékről. De a Kék-tó tündérei elárulják nekik, hogy ez az élet vize. Rá is ismernek a gonosz mostohára és Bagó letaszítja a szikláról. A gonosz lélek boszorkánnyá változva, seprőnyélen menekül. Jancsi ekkor bedobja az Iluska sírján nőtt rózsát a tóba és kéri a tündéreket, hogy adják neki vissza szerelmesét.
A tó helyén most felbukkan Tündérország, ahol Iluska a tündérek királynője. Jancsi boldogan ismeri fel, odarohan és megfogadják, hogy most már sohasem hagyják el egymást. Marasztalják Bagót is, de ő nem akar mások boldogságának árnyékában élni, inkább hazamegy a falujába. Iluska figyelmezteti szerelmesét, hogy addig lehet Tündérország fejedelme, amíg szívében honvágy nem ébred. Kezdődik a tündérré avatás. Ekkor megszólal a távolból a hazatérő Bagó furulyája, Jancsi megtántorodik, szívében felébred a honvágy, letépi magáról a tündérpalástot és indul a haza hívó furulyaszó után. Iluska is érzi, hogy ott a helye a párja mellett. Ő is leveti a királynői palástot, ott áll egyszerű kis ruhájában és együtt indul Jancsival hazafelé.