Opera női szemmel - (6) Giuseppe Verdi: Rigoletto

A Rigoletto szövegkönyvét Victor Hugo A király mulat című színdarabja nyomán Francesco Maria Piave írta. Verdi tehetsége és a módosított történet megmutatja a mű valódi üzenetét – éspedig azt, hogy a mindenkori társadalom felső rétege, hatalmával visszaélve, erkölcstelenül dőzsöl.

Az opera szinte minden emberi jellemvonást és érzést színre visz. Felrajzolja az önfeláldozó és mindhalálig hű szerelmet. Behatol a képmutató társadalom jól elrejtett bugyraiba, és leleplezi a gátlástalanságot. Az emberi aljasság és kegyetlenség arcait. Nem utolsósorban azt az élettörvényt is, hogy a tetteknek tapasztalható következményei vannak: amit a mindenségbe kiküldünk, az előbb vagy utóbb bumerángként visszatér hozzánk.

A nyitány komor, sötét és vészjósló hangzásai megelőlegezik a végkifejletet; az átok megbonthatatlan fellegét terítik a hallgatóra. A felfokozott tremolók félelmet keltő hangzással győzedelmeskednek; a hegedűk sírva hallatják Gilda tisztaságát és az áldozat-halált.

Rigoletto – az udvari bolond – csak azért, hogy a gazdagok kegyeiben maradhasson, meghasonulva teszi a dolgát, és kiszolgálja az arisztokrácia erkölcstelen, buja cselekedeteit. Fiatal lányok elcsábításában segédkezik. Monterone, a kétségbeesett apa meg is átkozza őt.

Az udvari nemesség meg van győződve arról, hogy a púpos Rigolettónak szép és fiatal szeretője van, akit rejteget. Gúnyolják, de egyben kíváncsiak, és kegyetlen tréfát eszelnek ki ellene.

Rigoletto Gildát, életének egyetlen kincsét bújtatja és félti eszelősen; gyaníthatóan dolgozik benne lelkének elnyomott üzenete: „neked is van egy fiatal lányod. Mi lenne, ha őt is meggyaláznák?”

Gilda – a púpos lánya – szerelmes egy „diákba”, aki tulajdonképp a mantovai herceg – álruhában.
A lányt Verdi tiszta, nyugodt és megadó érzéseket sugalló áriával mutatja be.

A mantovai herceg a következmények megúszásának „ékes” példáját személyesíti meg. Látszólagosan és ideiglenesen.

Ugyanis a sors elkerülhetetlenül szembesít minden elkövetett cselekedetünkkel.

A herceg bohém élete, testi szerelmeknek áldozó figurája több ember tragédiáját okozza – és mégis megússza a következményeket?! Talán a világban, rangjának köszönhetően, igen. De a lélek magasságában ez lehetetlen. Mindenesetre a történetből ezt mi már nem tudjuk tovább követni…

Talán elítélhető Rigoletto udvari tevékenysége. Viszont cselekedetei egy a lányát egyedül nevelő apa kétségbeesett döntéseiből fakadnak. Rigolettót lánya féltése olyan állapotba sodorja, ami csak megmagyarázható – de meg nem érthető. Nem akarja látni, hogy az élet egyetlen cselekedete sem választható külön a többitől. Nem tud szembesülni azzal a ténnyel, hogy a herceg jellemtelenségének kiszolgálására nincs mentsége. Semmilyen indok nem szentesíthet olyan cinkosságot, amelyben ártatlan lányok becsülete áldoztatik fel kéjenc nagyurak élvezkedéseinek céljára.

Fájdalmas, elkerülhetetlen, kiegyenlítő igazságot szolgáltat az élet. Elképzelhetetlen az a fájdalom, amivel Rigoletto szembesül: lánya a saját keze által létrehozott csapda áldozatává lesz. Hiszen tulajdonképp a púpos az, aki mit sem sejtve segédkezik Gilda elrablásában. 

Verdi dallamfonásai szívbemarkolóak, hitelesek.

Innen kezdve már csak a bosszú mozgatja a történetet. Gilda becsületének gyilkosság általi tisztára mosása.

Bomlott féltése és lelkének vívódása egy jól megtervezett merénylettel akar igazságot szolgáltatni. Felfogadja Sparafucilét, hogy megölje a herceget. A gátlástalan bérgyilkos el is vállalja egy busás összegért, amit Rigoletto megelőlegez. Sparafucile személyiségét Verdi csontig hatoló, mély, nehéz rezgésű hangzásokkal érzékelteti.

Kiváló része az operának a híres kvartett. Az egymásra torlódó, egy helyütt találkozó igazságoknak a láttatása. A mantovai herceg újabb nőt csábít, eszébe sem jut szegény Gilda, akit minap fosztott meg tisztaságától. Rigoletto és Gilda is jelen van, megbújva, fájdalmasan szembesülve a tényekkel. A dallamok, a polifóniák egymásra építése, színes hangzása Verdi zsenialitását bizonyítja.

Egyszerre szólal meg a bujaság és a kétféle fájdalom: a szerelmes nő csalódása és az apa leírhatatlan gyötrelme. Külön hallhatóan, ám egymás következményeként is, egyszerre. Bámulatos zenei pillanat!

Gilda a saját végzetét idézi elő önként vállalt mentő cselekedetével. Tulajdonképp kettős áldozatot mutat be. Először tisztaságát szerelemből a hercegnek ajándékozza. Másodszor életét áldozza azért a férfiért, akitől már nem veheti vissza azt a szentséget, amely meggyaláztatott.

Miért akarhat egy szerelmes nő felmenteni, illetve megmenteni egy nyilvánvalóan gátlástalan férfit? A szerelmi vakság hogyan, miként juthat el az önfeláldozás máglyájáig?

Hogyan élhet tovább Rigoletto?

Hiszen a legvégén felismeri: az átok beteljesült.

Szerző: Horváth Erika

A további hírek is érdekelhetik Önt