A VÁROS PEREMÉN

Kamarazene-est József Attila születésének 120. évfordulója alkalmából

József Attila nemcsak a szívemnek kedves, hanem a fülemnek is. Mert bizony "a költő ajkán csörömpöl a szó", ő "lüktetését hallotta a föld sok tárnás mélyeinek", a "Tüzek éneké"-nek ifjai sustorognak a katlanokban, "csatakban csordítva rengő velőt és tejet", az érett gyümölcs "csattan", a lányok "zörgő imákat rebegnek", de "kotyog" a ladik a "Holt vidék"-ben s a magyar költészet talán leghíresebb villamosa "álmában csönget egy picit"

Mintha egy óriási dobfelszerelés mögül kiáltaná világgá máig is érvényes igazságait, hihetetlenül pontos emberismeretét és soha nem múló szeretetéhségét.

József Attila 120 éves és még mindig fiatal. De líráját átszövi egy sajátosan mély szomorúság. Ezt a szomorságot próbáltam meg feloldani az erre az alkalomra írt muzsikában egy cseppnyi humorral, meg adott esetben egy kis (ön)iróniával.

 Ünnepélyesen köszöntjük e tiszta és nemes szívű EMBERT s bár többségünkből nem lett tűzoltó, sem katona, sem vadakat terelő juhász, a verseit, mint színes üveggolyót ott rejtjük a szívünk mélyén.

                                                                                                                                                                                                                                                                                                                            Csergő Domokos