/
Giuseppe Verdi

Rigoletto

előadás
Opera

Giuseppe Verdi (1813-1901) pályájának első magaslatára az ötvenes évek elején ért fel a Rigoletto, A trubadúr és a Traviata című operáival. Igényes volt a szövegkönyvek iránt, több esetben nagy írók műveit választotta operáinak témájául (Victor Hugo, Schiller, Dumas, Shakespeare). Librettistáinak mindenben az ő dramaturgiai elképzeléseit kellett követnie, a jelenetépítkezéstől egészen a versformák megválasztásáig. A romantikus történetekben árnyalt jellem- és környezetábrázolásra törekedett, követve és a legmagasabb fokra emelve olasz elődeinek elsődlegesen dallamos stítlusát. Ugyanakkor egyre nagyobb súlyt helyezett a sokszínű zenekarkezelésre, a zenekari hanghatások atmoszférateremtő lehetőségeire.

Rigoletto

Keletkezés: 1850-51
Ősbemutató: Velence, Teatro La Fenice, 1851. március 11.
Szövegkönyv: Victor Hugo nyomán Francesco Maria Piave


Cselekmény

I. felvonás

Rigoletto, a púpos udvari bolond kigúnyolja Ceprano grófot, mert feleségének az élvhajhász mantuai herceg csapja a szelet. Több udvaronc azt tanácsolja Cepranónak, hogy álljon bosszút. Monterone gróf kérdőre vonja a herceget, leánya csábítóját, ezért börtönbe is vetik, a bolondot pedig, aki kigúnyolta, átokkal sújtja. Rigolettót hazafelé menet megállítja a bérgyilkos Sparafucile, és szükség esetére felajánlja szolgálatait. Gilda, Rigoletto lánya szeretettel fogadja aggodó apját, aki ráparancsol: ne hagyja el
a házat egymaga. A leány nem szól arról, hogy titkon találkozgat egy városbeli diákkal, akiről persze nem tudja, hogy az álruhás herceg. Az udvaroncok Rigoletto házánál gyülekeznek, hogy elrabolják a lányt, akit szeretőjének vélnek; a bolond elhívén meséjüket, hagyja, hogy bekössék a szemét, majd tudtán és akaratán kívül segít a saját leánya elrablásában.

II. felvonás

A herceg kitörő örömmel hallja, hogy Gildát a palotába hozták, és siet, hogy megvigasztalja. A bolond közben rádöbben, hogy az udvaroncok főzhették ki a leányrablást, és a hercegi palotába fut, ahol kérdőre vonja öket. Rigoletto leggyötrőbb félelmei igazolódnak be, amikor Gilda szégyenpírban égő arccal, zokogva borul a vállára. Még az udvaroncok is visszahőkölve veszik tudomásul a bolond ,,szeretőjének” igazi kilétét; a felvonést Rigoletto bosszúesküje zárja.


III. felvonás

Rigoletto és Gilda a város szélén fölkeresi Sparafucile fogadóját. Rigoletto megrendelte tőle a herceg odacsábítását és megölését. Gilda erről mit sem tud, még mindig szereti a férfit, aki cserbenhagyta. Rigoletto megkérdi, mit érezne, ha lelepleznék előtte a herceg valódi természetét, majd a kocsma ablakához viszi, ahonnan látni lehet, hogy a herceg hevesen udvarol Sparafucile húgának, Maddalenának. A lány máris beleszeretett a hercegbe, és ráveszi bátyját, hogy kímélje meg az életét, helyette pedig a kocsmába lépő első idegent ölje meg. Sparafucile átadja Rigolettónak az áldozat tetemét tartalmazö zsákot, de mielőtt azt a bolond a folyóba dobná, távolról meghallja a herceg énekét. Rádöbben, hogy elárulták, feltépi a zsákot, és súlyosan megsebesített leányát találja benne. Gilda bocsánatért könyörögve apja karjai között hal meg. Monterone átka beteljesült.

 

 

 

TOVÁBBI ELŐADÁSOK

Videó / Fotógaléria

Nincs eredmény.