/
Venczel Péter - Moravetz Levente

Ali baba és/vagy negyven rabló

előadás
Musical

Szimbólumok békéje

„Az Ezeregyéj olyan gazdag, olyan csodálatos, olyan mesés, «mintha az Ezeregyéjszakából lépett volna ki». Ez az abszolút mesevilág: színpompája mellett elhalványodik minden északi mese, ebben a könyvben valóság a vágyálom, amelyet a nyugati ember ezzel a névvel jelöl: „mesés Kelet”. Olvasása felér egy egzotikus utazással. Hogy a felnőtt olvasóra is oly nagy a hatása, azt talán két oknak lehet tulajdonítani: egyrészt, hogy az emberben megszépült új életre hívja gyermekkori emlékeit, másrészt, mert mégsem csak mese a szónak gyermeki értelmében, elbeszéléseinek nagyobb része regény és novella, minden meseszerű elem ellenére mégis realista ábrázolása egy a miénktől különböző, színesebb és félelmetesebb világnak, olyan világnak, amely a késő  Rómára emlékeztet, Apuleius világára.”
(Szerb Antal)

Szerb Antal írja A világirodalom történetében: az északi mesék hősei erdőkben találkoznak boszorkákkal, óriásokkal, tündérekkel, mert az erdő félhomályával, messzeségekbe terjedésével a fausti kultúra jelképes színhelye. Az Ezeregyéjszaka meséiben a szereplők leásnak a föld alá, s egyszerre kőlépcsők vezetnek csodálatos palotákba. A mélyben meghúzódó, zárt, valójában világon kívüli törvények szerint berendezett barlang a mágikus kultúra jelképes színhelye.

A barlang-jelkép azonban ott van az európai kultúra kezdetén is – mint a mitikus vagy a racionális világértelmezés kerete (gondoljunk a mindentudó Szibilla barlangjára vagy a platóni filozófia barlang-hasonlatára) – sőt a középkor lovagi költészetében is megtaláljuk (a Tannhäuser Vénusz-barlangja). Aztán az alchimisták, a reneszánsz piperkőc tudorai, végül a felvilágosodás intellektualizáló mágusai egyre inkább a fausti erdő foglyaivá váltak. Annyira, hogy a jól olajozott tudós gépezetek egyre erősebb, egyre kínzóbb dübörgésének korában még a franciszkánus életérzés halk, ember- és természetközeli fohásza is immár meghallhatatlan sóhajjá gyöngül.

Szükségünk van Kelet mágikus kultúrájának jelképes színhelyeire is. Legalább egy felejthetetlen estére. A kultúrák aggasztó csatáinak idején legalább a szimbólumok megbékélnek.


Tóthfalusi Hajnal

 

Venczel Péter - Moravetz Levente: Ali baba és/vagy negyven rabló

Családi musical két részben

 

SZEREPOSZTÁS

Ali Baba, szegény testvér
Fatime, Ali Baba felesége
Yuszuf, Ali Baba és Fatime fia
Kaszim, gazdag testvér
Leila, Kaszim felesége
Abu Hasszan, rablóvezér
Szam Tan, hadilábon áll a matematikával
Hü Le Fi, butaságokat mond, kérdez és cselekszik
Jumur Zsák
Pi Pec, szép fiúnak hiszi magát
Be Fal, fő foglalatossága az étkezés
Draku Ladzsin, a vérszomjas
Imám, a vallási közösség vezetője
Nyalat, az édességárus
Fü Ged-Dzsin, a gyümölcsárus
Süket Achmed, a vargamester
El-Nyú Vasztlak, fűszerszám kereskedő
Beh Tán Torog, a kávéház tulajdonos
Szimona, táncosnő
Fayszal, első férfi
Díszlettervező
Jelmeztervező
Koreográfus
Karigazgató
Hangversenymester
A koreográfus munkatársa
Súgó
A rendező munkatársa
Vezényel
Rendező

TOVÁBBI ELŐADÁSOK

Ali Baba, szegény testvér
Fatime, Ali Baba felesége
Yuszuf, Ali Baba és Fatime fia
Kaszim, gazdag testvér
Leila, Kaszim felesége
Abu Hasszan, rablóvezér
Szam Tan, hadilábon áll a matematikával
Hü Le Fi, butaságokat mond, kérdez és cselekszik
Jumur Zsák
Pi Pec, szép fiúnak hiszi magát
Be Fal, fő foglalatossága az étkezés
Draku Ladzsin, a vérszomjas
Imám, a vallási közösség vezetője
Nyalat, az édességárus
Fü Ged-Dzsin, a gyümölcsárus
Süket Achmed, a vargamester
El-Nyú Vasztlak, fűszerszám kereskedő
Beh Tán Torog, a kávéház tulajdonos
Szimona, táncosnő
Fayszal, első férfi
Díszlettervező
Jelmeztervező
Koreográfus
Karigazgató
Hangversenymester
A koreográfus munkatársa
Súgó
A rendező munkatársa
Vezényel
Rendező

Videó / Fotógaléria

Nincs eredmény.