Szövegét Petőfi Sándor elbeszélő költeménye alapján, Heltai Jenő verseinek felhasználásával,
Bakonyi Károly írta.
Bakonyi Károly 1903-ban elhatározta, hogy a magyar irodalom egyik legismertebb művét, Petőfi Sándor János vitéz című elbeszélő költeményét színpadra állítja. 1904-ben Bakonyi Károly felkérésére Kacsóh Pongrác komponálja meg zenéjét. A művet egyszerű, tiszta, keresetlen, édes-bús magyarság jellemzi, a népies elemek megkapóan szövik át a dalokat. A drámai jeleneteknél nem veszti szem elől a helyes mértéket, a mesejáték egyszerű, gyermekiesen könnyed. Mai napig A János Vitéz daljáték az operának egy örökzöld előadása, népszerűsége mitsem kopott az évek folyamán.
Szereplők:
Közreműködik a Kolozsvári Magyar Opera ének-, balett- és zenekara
Cselekmény:
Első felvonás
Huszárok érkeznek a faluba toborozni. A strázsamester felhívására felcsap Bagó is, aki kissé felöntött a garatra, bánatában, mert az a lány, akibe szerelmes - mást szeret. Besorozzák, aztán a strázsamester felszólítja a lányokat, hogy pántlikázzák fel a lobogót, de Bagó nem engedi, míg nincs közöttük a falu legszebb lánya - Iluska. Előhívják, a zörgetésre azonban először gonosz mostohája jön ki a kunyhóból és csak a strázsamester erélyes szavára küldi ki a lányt. Ő aztán fel is díszíti a lobogót a hajába font egyetlen piros pántlikával. Bagó ezt látva, kezébe ragadja a zászlót, mert az így feldíszített lobogót haláláig védeni akarja. A huszárok tovább indulnak, Iluskát pedig mostohája bezavarja a kunyhóba.
Jön Kukorica Jancsi, a bojtár, a falu árvája, beszélni szeretne szerelmesével, a gonosz mostoha azonban elkergeti és megfenyegeti, hogy ha még sokat járkál Iluska után, a lányon tölti ki a haragját. A bojtárlegény földhöz teremti a mostohát és megfenyegeti, hogy összetöri a csontjait, ha bántani merészelné kedvesét. A gonosz vén banya erre bosszút forral és felbiztatja az arra vetődő csőszt, hogy terelje Jancsi nyáját a țilosba, amíg az majd Iluskával beszélget. Azután a lányt kiküldi a patakhoz ruhát mosni. Iluska dalára Jancsi is odasiet, megbeszélik, hogy hamarosan egymáséi lesznek, hiszen egymásnak valók ők, a falu árvái. Ezalatt a csősz a tilosba tereli a nyájat, majd összecsődíti a falut a nagy kártevés miatt.
A falusiak együtt találják Jancsit és Iluskát, gúnyolják őket, majd a pandúrokért küldenek, hogy a bojtárt elfogassák. Ő azonban már fel is csapott katonának s vigasztalja kedvesét: sose búsuljon, dicső nagy tettek után majd visszajön érte, búcsút int és elmegy a huszárokkal. Iluska zokogva néz utána.
Második felvonás
A francia király udvarában izgatottan várja a királykisasszony a franciák és törökök között dúló csata kimenetelét. A tudós csillagász, Bartoló jelenti - távcsövén keresztül látja -, hogy a csata elveszett és a francia ármádia fut; élén a királlyal. Már jön is nagy loholva a király és kétségbeesetten panaszkodik az ijedt udvari népnek, hogy mindennek vége. Ekkor trombitaszó harsan. Megérkeznek a magyar huszárok, élükön Jancsival, aki megígéri, hogy segít a franciákon. Szembe is szállnak rögtön a törökökkel és megnyerik a csatát. A viszszatérő Jancsinak - most már János vitéznek a király felajánlja jutalmul fele királyságát és a lánya kezét. De ő nem fogadja el a jutalmat, mert szíve Iluskához húzza, vissza akar térni hűséges mátkájához.
Egyszerre csak halk furulyaszó hangzik; a bánatos Bagó érkezik. Nagy szomorúan meséli el, hogy Iluskát addig kínozta gonosz mostohája, míg szegényke belehalt a sok szenvedésbe. El is hozta a sírján kinőtt rózsaszálat. Jancsi ebbe nem nyugszik bele, elbúcsúzik huszárjaitól és Bagóval útnak indul, hogy felkeresse Iluskáját, még ha a világ végéig is kellene vándorolnia érte.
Harmadik felvonás
Hét évi vándorlás után Jancsi és Bagó elérkeznek a Kék-tó partjára, ahol öreganyó képében jelenik meg a gonosz mostoha és mindenáron rá akarja őket venni, hogy menjenek el erről a veszélyes vidékről. De a Kék-tó tündérei elárulják nekik, hogy ez az élet vize. Rá is ismernek a gonosz mostohára és Bagó letaszítja a szikláról. A gonosz lélek boszorkánnyá változva, seprőnyélen menekül. Jancsi ekkor bedobja az Iluska sírján nőtt rózsát a tóba és kéri a tündéreket, hogy adják neki vissza szerelmesét.
A tó helyén most felbukkan Tündérország, ahol Iluska a tündérek királynője. Jancsi boldogan ismeri fel, odarohan és megfogadják, hogy most már sohasem hagyják el egymást. Marasztalják Bagót is, de ő nem akar mások boldogságának árnyékában élni, inkább hazamegy a falujába. Iluska figyelmezteti szerelmesét, hogy addig lehet Tündérország fejedelme, amíg szívében honvágy nem ébred. Kezdődik a tündérré avatás. Ekkor megszólal a távolból a hazatérő Bagó furulyája, Jancsi megtántorodik, szívében felébred a honvágy, letépi magáról a tündérpalástot és indul a haza hívó furulyaszó után. Iluska is érzi, hogy ott a helye a párja mellett. Ő is leveti a királynői palástot, ott áll egyszerű kis ruhájában és együtt indul Jancsival hazafelé.
Helyszín: Szakszervezetek Művelődési Háza – Csíkszereda
Az előadásra jegyek kaphatók:
• Az eventbook.ro oldalon
• A Csíki Mozi jegypénztárában
• A Szakszervezetek Művelődési Házának jegypénztárában
A rendezvény a MOL-Új Európa Alapítvány Határtalan nyár 2023 programsorozat része.
Galéria
